pápai követ, pápai legátus: a Szentszék állandó képviselői a helyi egyháznál (→apostoli delegátus) vagy államnál és kormánynál (→nuncius, pronuncius, internuncius, ügyvivő). - A pápa személyét képviselik, tartós jelleggel részegyházak v. egyben államok és hatóságok felé is (363.k. 1.§). Ugyancsak a Szentszéket képviselik, de nem minősülnek ~nek azok, akik pápai küldötti v. megfigyelői minőségben nemzetk. szervezetekhez, értekezletekre v. összejövetelekre kapnak kiküldetést (363.k. 2.§). Ez utóbbi csoportba tartoznak azok a személyek is, akik nemzetk. szervezetek mellett látják el a Sztszék állandó képviseletét. Ugyancsak nem ~ek a bíborosok, akik a p. megbízásából őt hasonmásaként valamilyen ünnepségen v. gyűlésen, pl. euch. kongresszuson képviselik oldalkövet (→legátus, 2.) minőségben, v. különleges küldöttként valamilyen lelkipásztori feladatra kaptak eseti megbízást (358.k.). Az ő hatáskörüket mindig az adott pápai megbízó intézkedés határozza meg. Állandó diplomáciai képviselőknek semmiképp nem számítanak. Az alábbiakban felsorolt belső, egyh. jogok és kötelességek sem vonatkoznak rájuk. Azokat az érs-eket pedig, akik tört. okból a →született követtiszteletbeli címével rendelkeznek, ezen az alapon semmilyen külön jog nem illeti meg (vö. már CIC 1917:270.k.). - 1. Feladata a részegyházban. A ~ legfőbb feladata, hogy egyre erősebbé és hatékonyabbá tegye az Ap. Sztszék és az illető részegyházak közötti egységet. a) Információk közvetítése. Értesítenie kell a Sztszéket mindazokról a körülményekről, amelyek az adott részegyházak életét befolyásolják, valamint a lelkek javát, az Egyh. működését a maga általánosságában érintő dolgokról. Ennek az információs munkának egy sajátos mozzanata a pp-ök kinevezésével kapcsolatos. A ~re tartozik a jelöltek nevének továbbítása v. javaslása a Sztszék felé, valamint az illető személyekről az információs eljárás lefolytatása (vö. 377-378.k.). Ugyanakkor informálnia, tanácsaival, de tevékenységével is támogatnia kell az adott területen dolgozó pp-öket, természetesen saját illetékességük teljes tiszteletben tartásával. Nem csupán az egyes pp-öket kell segítenie, hanem a →püspöki konferenciákat is. b) Jelenlét. Noha a ~ magánál a jognál fogva nem tagja a ppi konf-nak, joga van jelen lenni minden teljes ülés megnyitó gyűlésén, sőt a konf. szabályzata v. a pp-ök meghívása, ill. a Sztszék kifejezett megbízása feljogosíthatja arra is, hogy a ppi kar teljes üléseinek egyéb v. akár összes összejövetelein jelen legyen. Közölni kell a ~tel, mégpedig idejében, hogy mi lesz a pp-kari ülés napirendjén, az ülésről készült aktákat meg kell küldeni neki, s ő továbbítja azokat az Ap. Sztszékhez. Az újabb pp-kari szabályzatok közül nem kevés kimondja, hogy a ~ a konf. minden összejövetelére hivatalos (pl. Argentína, Brazília, Kanada, Mexikó, USA). Mo-on a ppi konf. 1990. VIII. 6: jóváhagyott szabályzatának 3. cikkelye kimondja, hogy a ~et minden teljes ülés összejöveteleire meg kell hívni. c) Maguknak a helyi kat. közösségeknek, de az egyetemes egyh. missz. küldetésének az érdekében is, tehát nem pusztán pol. szempontból, igyekezniük kell a ~eknek előmozdítani azokat az ügyeket, melyek a békét, a fejlődést és a népek együttműködését segítik elő. Abból, hogy a Sztszék állandó képviselője a legfőbb egyh. hatóságot jeleníti meg, s hogy a kat. egyh. az ökumenikus párbeszédben is egységes egészként kell hogy működjék, következik a ~ sajátos feladata a nem kat. ker. közösségekhez és a nem ker. vallásokhoz fűződő kapcsolatok munkálására. Ebben a vonatkozásban is rendkívül fontos a ~ és a helyi pp-ök szoros együttműködése. Ugyancsak a legfőbb egyh. hatóság hiteles képviseletéből, valamint abból a körülményből, hogy a ~ többnyire az adott államhoz is küldetéssel rendelkezik, adódik a sztszéki képviselő sajátos lehetősége és feladata arra, hogy az állam vezetőinél pártfogolja mindazt, ami az Egyh. küldetésével ill. az Ap. Sztszék sajátos hivatásával kapcsolatos. Mivel ez a tevékenység az adott területen élő részegyházak szolgálatát is hatékonyan segítheti, érthető, hogy az egyhjog külön is előírja ennek során a helyi pp-ökkel való együttműködést. Mindezeken a felsorolt kötelezettségeken kívül a ~ belső egyh. munkája számára is kaphat sajátos megbízásokat és felhatalmazásokat. - 2.Diplomáciai feladatai. Elsősorban a Sztszék és az adott állam hatóságai közötti kapcsolatok előmozdítása, de az is, hogy az illetékes állami szervekkel tárgyaljon az egyház és az állam közti viszonnyal kapcsolatos kérdésekről, különösen pedig a →konkordátumok v. más hasonló megállapodások létrehozásáról, megkötésük után pedig a végrehajtásukról. Mivel ezek a megegyezések különös hangsúllyal az Egyházat mint élő egészet, ill. az Ap. Sztszéket érintik, de gyakran hatással lehetnek a részegyházakra mint olyanokra is, és szükségessé tehetik a részegyházakban meglévő tapasztalatok és pasztorális szempontok behatóbb előzetes megismerését, a ~nek ilyenkor - amennyire ezt a körülmények indokolják - ki kell kérnie az adott terület pp-einek véleményét és tanácsát, és értesítenie kell őket az ügyek alakulásáról is. - 3.Különleges jogai és mentességei. A ~ székháza nem csupán a diplomáciai képviseleteknek a nemzetk. jogban biztosított mentességeket élvezi (amennyiben tudniillik a ~ küldetése az államhoz is szól), hanem az Egyh. saját jogrendjében is különleges helyzet illeti meg. Nevezetesen: az épület ki van véve a →helyi ordinárius kormányzati hatalma alól, vagyis bizonyos értelemben egyhjogilag területen kívüli. Ez a kivételes helyzet azonban nem vonatkozik a házasságkötésekre. Vagyis a helyi ordinárius jogköre e tekintetben a képviselet épületére is kiterjed. A többi ügyekben viszont a képviselet székhelyén a ~ a helyi ordinárius jogkörét gyakorolja. A követség székházában lévő kpnában végzett lit. szert-ok során azonban az adott vidéken érvényes szabályok szerint kell eljárni. - A ~ személyét megillető jog, hogy küldetési területe minden tp-ában végezhet lit. szert-okat, főpapi jelvényekkel is, s ehhez nincs szüksége a helyi főpásztor engedélyére. Mégis az ilyen cselekmények előtt lehetőleg értesítenie kell a helyi ordináriust. A Codex ugyan nem tesz említést róluk, de más forrásokból ill. különleges rendelkezésekből adódnak a ~eket illető egyéb felhatalmazások v. tiszteletbeli előjogok is. Ilyen pl. az a tény, hogy a ~ az összes pp-ök és érs-ek előtt tiszteletbeli elsőbbséget élvez, de nem előzi meg rangsorban sem a bíb-okat, sem a keleti pátr-kat. E.P.

AAS 1969:473. (VI. Pál: Sollicitudo Omnium Ecclesiarum m. p.) - Kayos György: A ~ekről. Bp., 1930. (dissz.) - Erdő 2003:303.